|
Európában ma az úgynevezett svédmasszázs a legnépszerűbb és legelterjedtebb formája a masszázsnak. A masszázs évszázadokon át fejlődött, alakult az öregkontinensen. A Római Birodalom hagyatéka és a török fürdőkultúra hagyománya rakta le az európai masszázs fejlődésének gyökerét. Legjelentősebb formálóik: 12. században Francis Fuller brit orvos, 15. században Nicolas Andry francia orvos.
Az 1500-as években Ambirose Pare, az 1600-as években pedig Paracelsus Németországban zajlott tevékenysége volt jelentős. A 18. századtól mechanoterápiaként ismerik a masszázst. (a masszázs szót valószínűleg a franciáktól vették át, de pontos eredetéről nincs információ. A szó gyökere lehetnek görög, arab vagy szanszkrit is.) Magyarországon először Mátyus Pál használta a masszázst, mint egészségügyi eszközt, ekkor itthon még kizárólag gyógyítás céljával használták. Az igazi fejlődés a 19. században következett be, ez volt az úgynevezett svéd korszak, amikor is Pehr Henrik Ling svéd vívómester és tornatanár a masszázsfogások összegyűjtésével és rendszerezésével rakta le a ma használt klasszikus masszázs alapjait. (a svédmasszázs szó nem a masszázs eredetére, csak a rendszerező vívómester nemzetiségére utal) Ling munkája adott lökést a masszázs európai fejlődésének, amit később az amerikaiak is átvettek. A 19 század végén Hoffa, Németországban Ling módszerét továbbfejlesztve írta le az 5 alapfogást: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibrálás és ütögetés. A masszázs helyi és távolhatásait is ő jegyezte le. Helyi hatások a bőrre gyakorolt hatása, illetve a bőr alatti kötőszövetre és izmokra való hatása. Lényegük, hogy a masszázs serkenti a vérkeringést, a terület tápanyagellátását így felélénkíti, az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, így beindul a lerakódott méreganyagok távozása, a bőr elhalt rétegei leválnak, így a bőr fiatalabb sejtjei válnak láthatóvá. A távolhatás lényege hogy a kitágult erek megkönnyítik a szív munkáját, a légzés lassabbá válik. Távolhatás az is, mikor az egyik végtagot masszírozva hatást gyakorolhatunk a másik végtag ugyanazon területére. Ezt leginkább begipszelt csonttörésnél szokták használni, amikor az ép végtag izomzatát megdolgozva lehet némiképp a másik végtag nem megközelíthető izomzatára hatást gyakorolni izomsorvadás elkerülése végett.
1890-ben William Murell londoni klinikus vezette be először a masszázsképzést, azóta a masszázs differenciálódása tovább folytatódott, de az 5 alapfogás tematikája nem változott. Az 5 alapfogás sorrendje fontos, de a gyógymasszázs során vannak eltérések a betegségtől függően.
Jelenleg a masszázst Európában jellemzően kellemesen és szellősen berendezett helyiségben végzik, a világos, főként a fehér szín dominanciájával, ami az egészséget és a tisztaságot jelképezi. Olajjal dolgoznak, a pácienst testét egy könnyű lepel takarja az éppen nem masszírozott területeken. De ez azt is tükrözi egyben, hogy a masszázs főként és elsősorban gyakorlati tevékenység, még ha a közérzetre is vitathatatlanul jó hatással van, a mélyebb spiritualitás már hiányzik kuncsaft orientált szemléletmódból.
vissza...
|
|
